A legkedvezőbb megoldás azt jelenti, ha találunk a ház egyik déli oldalán egy szabad felületet és oda történik a tábla rögzítése és bevezetése. Ennek oka a 90°-os felszerelésből származó előnyök. A napsugár így éri a legoptimálisabban a kollektor táblát és a felszerelés is így a leggyorsabb. Előnyként említhetnénk meg a minimális hőveszteséget is, hiszen a felmelegedett meleg levegő azonnal a ház légterébe kerül.

Már egy kevés szórt fény - fátyolfelhős égbolt - esetén is energiát termel és meleg levegőt juttat az épületbe a légkollektor. A napsugárzás maximális értéke évszaktól függetlenül eléri az 1000 Watt/m2 értéket, ebből a légkollektor 600-700 Watt/m2 hőenergiát állít elő meleg levegő formájában (70%-os energiakihozatal), ideális körülmények között. Az 1 m2-re jutó hőteljesítmény az időjárástól függően 1000-50W/m2 között változhat.

A folyamatos meleg, friss levegő bevezetés javítja a helység klímáját és akár 50%-os fűtési költségmegtakarítást tesz lehetővé. Tapasztalataink szerint az eddig elért minimális fűtési energia megtakarítás 30%-os volt, de vannak helyszínek, ahol ennél nagyobb értéket mértünk. Tiszta, napsütéses időben, a légkollektorból kilépő levegő hőmérséklete átlagosan 30-50° C-kal magasabb, mint a kollektorba belépő levegőé. Azaz, egy tiszta napsütéses, februári napon 0°C külső hőmérséklet mellet, a légkollektor kb. 40°C hőmérsékletű levegőt juttat a fűtendő helyiségbe, ezáltal csökkentve a fűtési igényt vagyis a fűtési költségeket. A légkollektor hideg, de napsütéses napokon is hőenergiát termel.

Az egyik legfontosabb feladat a napenergia "befogásán" túl, hogy a megtermelt ingyen energiát a legtovább a házban tudjuk tartani. Ennek elengedhetetlen feltétele a hibátlan nyílászárók, és az épület megfelelő külső szigetelése. Nyilván való, ha valahol kiszökik a meleg, akkor plusz energiára van szükség annak pótlására, és mivel este a légkollektor nem üzemel, az óránkénti normál 0.2 Celsius fokos hőveszteség helyett akár 1-2 fokot is hűlhet otthonunk. Ilyenkor az alapfűtést biztosító kazánnak kell beindulnia és a megtakarítás alacsonyabb hatásfokot fog mutatni a hó végén.

A helyesen megválasztott ventilátor teljesítmény döntően befolyásolja a légkollektor hatékonyságát! Mivel minden helyszín más, ezért légkollektor tábláinkba nem építünk bele gyárilag ventilátort, hanem javaslatot teszünk az optimális térfogatáram és teljesítmény kombinációjára.

Optimális esetben, amikor a felszerelt légkollektor tábla fal mögötti részén közvetlenül áramlik a levegő, azaz nem kell szállítani, úgy a 10-15W-os teljesítmény elegendő. Akkor azonban, ha messzebbre is el kell juttatni a meleg levegőt, nagyobb teljesítmény szükséges. Az optimális ventilátor kiválasztásában szakembereink készséggel segítenek Önnek is.

A ventilátor egység működését alapvetően két tényező befolyásolja. Egyfelől a táblába épített hőkapcsoló, másfelől a központi termosztát. Az elektronikus áramkör mindaddig meg van szakítva egy hőkapcsoló segítségével, míg a táblában lévő levegő el nem éri a 30C°-ot. Erre azért van szükség, hogy a hideg levegőt ne juttassa a szobába, hiszen ezzel ellenkező hatást fejtene ki, m int amit szeretnénk. Ha a táblában lévő hőmérséklet elérte a 30C°-ot, akkor a központi termosztát veszi át a ventilátor szabályozási szerepét. Ha a szoba belső levegője még nem érte el a termosztáton beállított értéket, akkor a ventilátor működni fog, míg ez nem teljesül. Természetesen figyelembe kell venni, hogy fátyolfelhős és borús időkben a felmelegedés hosszabb ideig tart, ezért legyünk türelemmel.

A légkollektor rendszer a kérdésben is helyesen megfogalmazva, kisegítői szerepre van szánva. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a fűtendő helyiségben mindenképpen szükségünk van egy alap fűtési rendszerre, melynek energia szükségletét hivatott a légkollektor rendszer csökkenteni. Mint ismert, télen a napsütéses órák száma kevesebb, mint nyáron, ezen kívül gyakori a havas, hókásás, ködös időjárás, mely korlátozza a légkollektor teljesítményét. A 30-50%-os energia megtakarítás a teljes fűtési idényre vonatkozik, azaz, lehetnek olyan napok, amikor a rendszer alig vagy egyáltalán nem segít bele a fűtésünkbe, máskor viszont, amikor az időjárási körülmények ezt optimálisan engedik, jelentősen besegítenek abba, hogy kevésbé kelljen használni az alap fűtés rendszert. Saját és nemzetközi partnereink tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy hosszú távra, 10-20 évre érdemes tervezni egy légkollektor rendszert, mely hatékony kiegészítője meglévő fűtés rendszernék.Természetesen fontos szempont, hogy a légkollektor táblák megfelelően legyenek tájolva és telepítve, hiszen ezek döntően befolyásolják a rendszer hatékonyságát. Amennyiben rossz időt tapasztalunk néhány napon keresztül is, ne keseredjünk el, legyünk türelemmel, míg jobb idő nem lesz, és örüljünk, hogy aznap kevesebb energiát kell felhasználnunk a fosszilis tüzelő anyagokból.